Citromos nápolyi

Ostyalapot sajna nem tudok sütni (még :-D), ezért boltit használtam, de a cél szentesítette az eszközt: nagypapámnak készült, aki nagyon-nagyon szereti a citromos nápolyit. Na most ez annyira nem hasonlít rá, mert ennek valóban citromíze van :-) Féltem is, a papa nem egyszerű eset, attól tartottam, ha beviszem neki, ki is hajt vele a szobából. De nem így történt :-)))))) Ez felér ezer bókkal.



A túró miatt romlandó, pár napnál tovább nem áll el, viszont úgy véltem, hogy egy sima vajas krémmel túl folytós lenne. A túró volt kéznél, a problémát hát ezzel orvosoltam...

Hozzávalók:
  • 3 ostyalap
  • 25 dkg puha vaj
  • 1 citrom héja, fél citrom leve
  • 1 ek. rapadura (vagy más természetes édesítő, a mézzel azonban óvatosan, folyóssá teheti a krémet)
  • 10 dkg túró



Elkészítés:
  • A vajat, a túrót, a citromot és a rapadurát összedolgozzuk.
  • Egy ostyalapot megkenünk a krém felével, jöhet még egy lap, krém másik fele, utolsó lap.
  • Jól nyomkodjuk meg, majd felszeleteltjük.
  • Mama trükkje: Vágjunk először hosszú sávokat, ezeket pedig borítsuk az élükre és így szeleteljük fel. Így nem következik be az a baleset, hogy a szeletelés erejétől minden szeletből kibuggyan oldalt a krém.



Nem roppanós, mint a bolti, a krémtől megpuhul az ostya. A valódi citrom íze kárpótol mindenért (feltéve, hogy gond a puhasága, én így is nagyon szerettem).

Jó étvágyat! :-)


Megjegyzések