Nagyon meleeeeeeeeeeg van... :-) Igazán étvágygerjesztő ez a torta, de megértem, ha most nem kapcsoljátok be a sütőt. Viszont később ne maradjon el!! ;-) Az úgy volt, hogy vendégeim voltak... Kérdeztem, milyen desszertet ennének. Az úriember azt mondta, ő nem édesszájú, és különben is, egyes egyedül a Sacher tortát eszi meg (milyen ember az ilyen?! :-D). Ha van Sacher, eszik, ha nincs, akkor szed újra a főételből. Na ha már rákérdeztem, akkor nem hagyhattam ezt elmenni a fülem mellett, oké, úgyis bakancslistás, elszúrni nemigen lehet, uzsgyi neki.
Nem akartam túlbonyolítani, kakaós piskóta lekvárral, nem más. Szeretem a vegán kevert receptjeimet a könyvemből, mellőznek mindenféle macerát. Van benne legalább ötféle kevert piskóta, köztük egy karobos. Ezt a receptet választottam, itt bele van kalkulálva a szárazanyagba maga a karobpor is. Én kakaóval sütöttem, azért mégiscsak... :-) Megsütöttem, félbevágtam, belekvároztam, kívülről is, ezután bevontam csokival, löttyintettem hozzá olajat is, kis szikkadás, mehet a hűtőbe. Várt a sorára. Sokat nem vártam tőle, akkor is csak egy lekváros süti. Nnnnnna, aztán előkerült... Kisvendégem teleette magát a főétellel, mert elfelejtette, hogy tortát ígértem neki. Nabumm. :-D Felvágtuk. És akkor jött a meglepetés. Még én is el voltam ájulva, pedig a saját főztömmel mindig kritikus vagyok. Nem találtam rajta hibát, még a csokimáz is tökéletes volt. Nem tört, de nem is volt nyúlós, ragacsos.... Hogy mennyi olaj ment bele, még azt sem tudom. Löttyintettem. Ez a torta olyan volt, mint a nagykönyben... Pedig a vendégek az osztrák Sacherhez vannak szokva, és azért valljuk be, bár gulyáslevest főzni nem tudnak (csak azt hiszik, hogy tudnak), ebben a műfajban ők a menők. A mérce tehát fent volt.
Mire unokatesóm két nap múlva ideért, egy szelet árválkodott belőle. A fotót is csak ez az egy érte meg :-) Osztoztunk rajta. Nem vagyok irigy, főleg a saját főztömre nem, de ebből még utoljára ennem kellett............... :-D Unokatesómnál is sikert aratott, a mai napig felemlegeti. Na de elég a csevegésből, ti is forróságban olvastok, nem húzom az időt tovább. Bár a recept maga nem foglal el sok helyet :-)
Nyugodtan duplázzatok, én csak négy emberre számoltam, ezért a torta is minimál volt.
Hozzávalók:
- 25 dkg teljes kiőrlésű liszt
- 10 dkg rapadura (teljes nádcukor), vagy xilit, vagy más természetes édesítő
- 1 tk. szódabikarbóna
- 3 ek. kakaópor
- 1-2 ek. citromlé
- 2,5 dl víz
- csipet himalája só
- 6 ek. olaj (natúr sütőolaj)
- fél üveg sárgabracklekvár (a kisüvegesből)
- 1 tábla magas kakaótartalmú étcsoki
- 1-2 ek. olaj
Elkészítés:
- A tészta hozzávalóit összekeverjük. Nagyjából a megadott sorrendben pakoltam a tálba, liszttel kezdtem, olajjal fejeztem be. Elég volt egy kézi habverő az összedolgozáshoz.
- Kikent formába öntjük, 160 fokra előmelegített sütőben, légkeveréssel kb. 40 percet sütjük. Légkeverés nélkül 180 fok.Tűpróba.
- Ha a tészta kihűlt, félbevágjuk, jó alaposan megkenjük lekvárral. Kívülről is bemázazzuk.
- Gőz felett megolvasztjuk a csokit, löttyintünk bele olajat. Ne hevítsük túl, sűrűn folyjon, hogy szépen tudjunk vele dolgozni.
- Vonjuk be a tortát a csokival. Én már magán a tortatálon dolgoztam. Ha kicsit hűlt a csoki, mehet a torta a hűtőbe, hogy szépen rádermedjen a máz.
Voilá!
Forrás: Sütemények, hagyományosat egészségesen
Forrás: Sütemények, hagyományosat egészségesen
Megjegyzések
Megjegyzés küldése